1. Címlap
2. Baktériumok okozta galambbetegségek

Baktériumok okozta galambbetegségek

A baktériumok egysejtű, önálló életre képes mikroorganizmusok, a természetben csaknem mindenütt megtalálhatóak. A baktériumok zöme ártalmatlan, a természetben szabadon élnek, növényi és állati eredetű szerves és szervetlen anyagokat használnak fel anyagcseréjük során (hasznos baktériumok). Csupán elenyésző töredékük képes betegségeket előidézni (káros baktériumok). Az orvosi és állatorvosi bakteriológia elsősorban a káros baktériumokkal foglalkozik.

Szalmonella okozta megbetegedés:

Galambokban elsősorban a Salmonella typhimurium v. copenhagen törzs okozza a legtöbb fertőzést, bár a S. enteritidis is előfordul. Mindkét kórokozónak közegészségügyi vonzata van, hiszen az állatról emberre terjedő szalmonellózis főszereplői. A megbetegedésre a ki nem kelt, úgynevezett befulladt tojások, a gyenge életképességű, gyengén fejlődő fiatalok jelenléte, valamint a fészek fiatalok kirepülés előtti elhullása hívhatja fel a figyelmet. Idősebb madaraink étvágytalanok, sokat isznak, a hasmenéstől a kloákatájékuk szennyezett. A bélsaruk bűzös, nyálkás, habos, esetleg véres, barnás-zöld színű. A szervi gyulladások jeleként 1-1 ízületre kiterjedő gyulladás, majd bénulás jellemző, ferde fejtartás, nyaktekergetés, inkoordinált mozgás, elhullás is lehet.

A pontos diagnózis felállítása csak állatorvosi közreműködéssel lehetséges. A megelőző intézkedések közül a legfontosabb az állományba kerülő új egyedek karanténozása, laboratóriumi vizsgálata, célzott betegség megelőző kezelése, a fertőzési források kiküszöbölése, a dúchigiéniai szempontok betartása, a hajlamosító tényezők kiküszöbölése. Legjobb megelőző intézkedés azonban a preventív vakcinázás, amely állatorvosi feladat. Amennyiben a klinikai tünetek és a laboratóriumi eredmények is igazolják a szalmonellás megbetegedést, rezisztenciavizsgálat segítségével célzott antibiotikum-terápiát kell alkalmazni.

E. coli okozta megbetegedés:

Escherichia coli törzsek okozzák, rendszerint egyéb kórokozókkal együtt (főként adenovírussal), társfertőzés formájában. A nagy terhelésnek kitett versenymadarakon általános tünetek mutatkoznak: borzolt tollazat, láz, elesettség, étvágytalanság, hirtelen kondícióromlás, fokozott vízivás, hányás, jellegzetes, olvasztott vajra emlékeztető sárga hasmenés. Jellemző a gyors, nagyarányú (30%), hirtelen elhullás, de előfordulhat a fészek fiatalok hirtelen elhullása, idősebb madarakon pedig ízületgyulladás és légzőszervi tünetek, terméketlenség. Legfontosabb megelőző intézkedés a hajlamosító tényezők kiküszöbölése, az állományba kerülő új egyedek karanténozása, a fertőzési források megszüntetése, a dúchigiéniai előírások betartása, a minőségi, mennyiségi takarmány-, vitamin- és ásványianyag-ellátás. Kezelés csak állatorvosi segítség mellett, antibiogram alapján célszerű, fontos az ivóvíz és a takarmány savanyítása, probiotikumok adagolása, valamint a szigorított dúcfertőtlenítés. Eredményes az immunglobulinok takarmányba keverése is.

Mycoplasma okozta megbetegedés:

Napjainkban a galambállományokban főként társfertőzésként (pl. ragadós nátha) , elhullással járó megbetegedésként jelentkezik. A mycoplasmák átmenetet képeznek a baktériumok és a vírusok között. A befulladt tojások, életképtelen, gyenge fiókák, felső légúti hurut, a száj-garat kipirulása, könnyezés, savós orrfolyás, a repülési teljesítmény csökkenése utalhat a kórokozó jelenlétére. Társfertőzések súlyosbíthatják a képet, végső esetben akár elhullás is lehetséges. Megelőzésként fontos a hajlamosító tényezők kiküszöbölése, az immunrendszer erősítése, a túlzsúfoltság megszüntetése.

Chlamydophilák okozta megbetegedés:

Az ornithosis (papagájkór) humán-egészségügyi jelentőséggel bír (un. zoonózis), a betegséget chlamydiák okozzák. Emberben vakságot, nemi betegséget és súlyos tüdőgyulladást is előidézhetnek (Chl. trachomatis). A Chl. psittaci idegrendszeri tüneteket, vetélést, heregyulladást és tüdőgyulladást is kiválthat. Legveszélyeztetettebbek a szárnyas feldolgozó üzemek alkalmazottai. A megfertőződött egyedek szervezetébe belélegzés során kerülnek a kórokozók, a fertőződés következtében a napos korú fiatalok a fészekben elhullanak, a 3-4 hetes madarak étvágya drasztikusan csökken, lesoványodnak, sokat isznak, hasmenés jelentkezik, súlyos esetben 80-90 százalékos elhullás is lehetséges. Idősebb madarakon jellemző tünet az egyoldali szemhéjgyulladás, könnyezés, bélgyulladás, terméketlenség, idegrendszeri tünetek és a légutak bántalma (hörgőnátha). A betegség megállapításához laboratóriumi vizsgálat szükséges, bár ma már gyorstesztek is kaphatók a kórokozó kimutatására. A hajlamosító tényezők kiküszöbölése, idegen egyedek karanténozása, dúchigiéniai rendszabályok betartása és az időszakonként végzett megelőző antibiotikumos kezelés segít a megelőzésben.

Haemophilus okozta megbetegedés:

A Haemophilus paragallinarummal megfertőződött egyedek rendkívül gyorsan terjesztik a betegséget az állományban, így igen gyors lefolyásra számíthatunk. Jellemző tünet a kétoldali savós-gennyes szemhéjgyulladás, könnyezés, a felső légutak bántalma, főleg a fej képletei érintettek. Jellemző tünet, hogy drasztikusan csökken a vízfogyasztás. A betegség megállapításához laboratóriumi vizsgálat szükséges, bár a kórokozó kimutatása nem egyszerű. A megelőzés során a hajlamosító tényezők kiküszöbölése, idegen egyedek karanténozása, dúchigiéniai rendszabályok betartása mellett fontos az időszakonként végzett megelőző antibiotikumos kezelés olyan készítményekkel, amelyek a leggyakoribb társfertőző kórokot, a mycoplasmát is elpusztítják.

Gennykeltő baktériumok okozta fertőzés:

Galambokban leggyakrabban a Staphylococcusok és a Streptococcusok okoznak súlyos megbetegedést. Abban az esetben, ha a szervezet ellenálló képessége legyengül, és más kórokozók is jelen vannak, a terjedésük gyors. A kórokozó szinte minden szervet megtámad. Jellemző tünetek: tojásbefulladás, a fészek fiatalok elhullása, ízületgyulladás, talppárna-gyulladás, izomelhalás. A diagnózis felállításához laboratóriumi vizsgálat szükséges, a kezelés antibiotikummal lehetséges. Megelőzésként fontos a higiéniai irányelvek betartása, az állomány immunrendszerének stimulálása, a stressztényezők kiszűrése.

Összeállította Dr. Schindler Gábor állatorvos.