Galambok egészségvédelme

Az egészséges galambra a következő tulajdonságok jellemzőek: a szemek csillogóak, váladéktól mentesek; a szemgyűrűk tiszták, szárazak; a szivárványhártya színe a fajtára, színváltozatra jellemző. Az orrdudorok felülete száraz, fehéren púderozott; az orrnyílások nyitottak, a légzés alig hallható; a csőr zárt és ép. A tollazat száraz, fényes, zárt, rendezett, tiszta, jól ápolt, a tollváltás, vedlés idején folyamatos, a szervezetet nem terheli. Az izomzat telt, rugalmas, felületén a hámpikkelyek pergése folyamatos, ezáltal sima rózsaszínű felületet ad. A szárnyak erőteljesek, az izomzat jól fejlett, az ízületek szabadok, jól mozognak, épek. A lábak sérüléstől mentesek, jól izmoltak, a karmok szabályosak, sima felületűek. Az egészséges galamb ürüléke borsónyi, kemény, a tetején a kikristályosodott húgysav sótól fehér bevonatú.

Az egészséges galamb a fajtára, ivarra jellemzően aktív, érdeklődő, intenzíven mozog, nagy kedvvel fürdőzik (télen is), nyáron szívesen napfürdőzik, az utódokat jól neveli.

A megbetegedett állatok esetében a kórokok között találunk fertőző eredetű kórokozókat, mint például a vírusok, baktériumok, gombák, paraziták, egyéb véglények, de ismertek nem fertőző kórokok is, mint például az anyagcserezavarok, hiánybetegségek, mérgezések, traumák, takarmányozási anomáliák és genetikai problémák.

Az, hogy a fertőző kórokozók a galamb szervezetébe jutnak, még nem jelenti azt, hogy kialakul a betegség, illetve hogy a betegség látható tünetekkel jár. Ehhez különböző, de egy időben ható tényezők jelenléte szükséges (betegségek iránti hajlam, fogékonyság, stressz, gyenge immunrendszer, higiéniai problémák, kedvezőtlen klimatikus viszonyok, takarmányozási anomáliák stb.).

Fertőző betegség alatt, leegyszerűsítve a galamb szerveinek vagy szervrendszereinek funkciózavarát értjük, amely a környezet és a kórokozók részéről ható faktorok következtében alakul ki.

Összeállította Dr. Schindler Gábor állatorvos.